Kirándulás

Végülis kalandosra sikerült a tihanyi kirándulás. Délutánra úgy döntöttünk (gyermekem apjával), hogy Szántódig megyünk autóval, otthagyjuk az autót, komppal átmegyünk Tihanyba, és onnan saját lábainkon tova. Ez így is lett: jó kis bemelegítő túra volt a felfele gyalogút. Néztünk várost, tájat, apátságot, panorámát. Levő is sokat gyalogolt, és egyre többet tud egyedül járni: ma már minimum 10 lépést tett meg egyik irányba, majd megfordult, és onnan vissza újabb tízet. Ezen kívül guggolásból kapaszkodás nélkül áll fel és indul így el - néhány lépés erejéig.
A kompozást élvezte


No persze, a vizet és a hajót a tőle már megszokott óvatossággal, és biztos, ami biztos, némi kritikus közeledéssel fogadta.

Nem meglepő módon a tölcsér bejött neki...

Igazán kalandosra a visszaút sikerült: autó a túlparton, így hát szinte törvényszerű, hogy elkapjon minket egy jó kis orkános-zuhogós vihar. Liliputi vonat az esőben nem megy, de még busz sem akart jönni. De mázlinkra, egy kedves úr felvett minket autóval - így Levőke első autóstoppolásán is átesett: nagy ciki lett volna ha gyalog kell lecaplatnunk a zuhéban a minimum fél órás úton. De szerencsére, végül viszonylag szárazon megúsztuk.

Boldog Születésnapot, Levőke!

Éljen, éljen, éljen Levő! Már két perccel elmúlt, hogy pont egy éve megszületett

Keresztelő-szülinap

Nagy nap volt ma. Ma, Pünkösd Hétfőn, egy nappal az első szülinapja előtt, Levőke átesett a keresztség szentségén. Egy Levente nevű lelkész által.

Ezen kívül, miután holnap lesz a szülinapja, és ha már a budapesti rokonság is leutazván vala, a szülinapját is megünnepeltük. Szó se róla, kijutott a kiscsávónak a jóból: miután imádja az autókat, hát olyan tortát kapott, aminek látványára brümmöghetett.

Aztán meg kapott egy csomó szupi jó ajándékot a szülinapjára. Kapott egy rakat kafa játékot (mint pl. a tappancsos-tapicskolós pingvin),

és még sok-sok egyéb jobbnál jobb fejlesztő cuccot. Kapott sok-sok ruhát is, ami nem jön majd rosszul ősz tájékán. És ezen kívül kapott még egy igazi kuriózumot is: a mesekönyv, amit egy kedves barátunk ajándékozott Levőnek nem volt más, mint a Pom Pom meséi névreszolóan dedikálva. Mázlista egy kölök, most komolyan.

Lóga

Lépések

Kifejezetten egyedül tett meg 4-5 lépést a játszón. Ahol, jegyzem meg, ismét leginkább finnyásan üldögélt a homokozóban: egész egyszerűen utálja ha homokos lesz a keze. Izé, ezt pedig egy homokozóban elég nehéz elkerülni...

Az imént meg a tévéből hallatszó népzene ütemére, szinte teljesen pontosan dobolt a dobján.

Hangmérnök

Az már biztos, hogy Levő teker mindent, ami tekerhető (hm-hm), különös tekintettel a hangokat, hangsorokat, zenét is produkáló szerkezetekre.

Etet

És véletlenül sem szeretné, ha anyukája elfelejtené milyen finom is a Korpovit...